Török Sára Prágát sokszor nevezik a száz torony városának, és nem véletlenül: mivel a cseh főváros megúszta a bombázásokat a második világháború alatt, több mint ezeréves történetének minden korszakából maradtak fenn építészeti emlékek, így nagyjából száz torony is. Ezek az épületek, templomok, utcák, zsinagógák, várak mind-mind a népszerű turistacélpont látványosságai közé tartoznak. Azonban most távolodjunk el a városnézés szemszögétől és a tornyok tetejéről nyíló panorámától, és tekintsük át Prága nevezetességeinek történelmi, tudományos hátterét!
Ez a cikk a korábbi prágai történelmi áttekintés folytatása. Itt is öt népszerű turisztikai célpont hátteréről, történelméről tájékozódhat a kedves Olvasó: a Petřín-tetőről, a Ferencesek kertjéről, a Károly-hídról, a város legszűkebb utcájáról, valamint a Týn-templomról. Lesz szó tudós politikusokról, nagyra törő királyokról, sörről, legendákról, hitről, rekordokról és csillagászatról is.
Petřín, a csillagokig nyúló domb
A várdomb mellett fekvő 327 méter magas Petřín tetején a kora középkorban pogány szlávok tartottak szertartásokat. A rituális tűz lángjai innen szinte az égig értek, ám a keresztény hagyományok megszilárdulása hamar elfojtotta őket. 1135-ben már a Szent Lőrinc-kápolna állt a dombon, amelynek helyére a 18. században egy katedrális épült.
A Petřínen áll a máig híresnek számító Éhségfal is, amit IV. Károly építtetett 1360-62 között, amikor Prágában a nagy éhínség dúlt. Két célja volt: a város erődítésének egy részét elvégezték, emellett az embereknek munkát és megélhetést nyújtott, fizetést, ételt adott a munkásoknak.
Az 1891-es Jubileumi Kiállítás egyik fejlesztési helyszíne is a dombon volt. Ekkor került ide a „mini-Eiffel-torony”, ami 63,5 méteres magasságával ugyan jelentősen kisebb párizsi rokonánál, de a Petřín 327 métere miatt a csúcsa jóval magasabban van.
A Štefánik Csillagvizsgáló a toronytól nem messze fekszik. Kiállításai, éjjeli programjai vonzzák a gyermekeket és felnőtteket egyaránt, de kiről is kapta a nevét az 1928-ban felhúzott épület?
Milan Ratislav Štefánik neve talán inkább a történelemben jártasabb emberek számára lehet ismerős, ugyanis nagy szerepe volt Csehszlovákia létrejöttében. Štefánik csillagász volt, diplomata és politikus, így céljai elérése érdekében az összes kapcsolati tőkéjét egyszerre tudta mozgósítani.
Megmászta a Mont Blanc-ot, hogy a Napról és a Marsról végezhessen csillagászati megfigyeléseket, illetve diplomáciai küldetéssel egybekötve meteorológiai és csillagászati megfigyelőállomásokat alapított több országban. Tudományos karrierjét az első világháború kitörése akasztotta meg.
Azonban korábbi munkássága során kiépített kapcsolatai később is a hasznára váltak. 1916-ban a Csehszlovák Nemzeti Tanács alelnöke lett, amelyet Masaryk vezetésével hoztak létre, és Štefánik a csehszlovák függetlenségi törekvéshez könnyedén szerzett támogatást az antant felsőbb politikai köreiből. 1919-ben a versailles-i békekonferencián emiatt részt tudott venni.
Ugyanez év májusában lelte halálát egy lezuhanó repülő fedélzetén. A beszámolók ellentmondásosak, lehetett véletlen baleset, egy súlyos tévedés, vagy szándékos merénylet is. Mindenesetre Štefánik nevét őrzik a történelemkönyvek, tudományos értekezések, és több épület is, mint a Petřín tetején álló csillagvizsgáló.
Zöld sziget Prága szívében: a Ferencesek kertje
A 17. századi ferences kolostor Prága Óvárosa mellett helyezkedett el. Gyógynövényes kertjükben minden bajra találtak megoldást, néhány növény még a mai napig megvan a sövények és bokrok között. 1950 óta látogatható, helyiek és turisták is szívesen töltik idejüket a gyepen vagy a rózsalugasok alatt üldögélve.
Két fő érdekessége van a létesítménynek: a kertet övező épületek egyikében található az U Pinkasů söröző. Nemcsak a ház különleges – bár egyszerre visel gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket is – hanem maga az ivó is: a Jacob Pinkas által alapított és vezetett kocsmáé volt az a dicsőség, hogy itt szolgáltak fel először Pilsner Urquell sört, méghozzá 1843. április 7-én, melyre tömegek voltak kíváncsiak – aznap kígyózó sorok várakoztak az utcán.
A másik jellegzetes épület a Havas Boldogasszony Templom. A nevét egy római csoda miatt kapta: a jóslat szerint a pápának ott kell építtetnie templomot, ahol augusztusban hó esik. A valóságban ez is IV. Károlyhoz fűződik, aki saját megkoronáztatásának emlékére egy 100 méter hosszú katedrálist álmodott meg a Ferencesek kertje mellé. Építőanyag, munkás és pénz híján sosem fejezték be a király nagy álmát, így a ma látható épület furcsa alakját annak köszönheti, hogy eredetileg az csak a szentély része lett volna a teljes templomnak.
Prága jelképe, a Károly-híd
A Károly-híd Prága Óvárosát köti össze a Kisoldallal. Az 515 méter hosszú és 10 méter széles építményt gyaloghídként tartják fent, hivatalosan még a kerékpárosok sem tekerhetnek át rajta. A napok minden pillanatában zsúfolásig tele van, árusok, zenészek is kitelepülnek a korlátok mellé. Azonban a hídhoz fűződő legendákat már kevesebben ismerik, ahogy Nepomuki Szent János történetét is, akinek szobra a helyiek szerint szerencsét hoz.
A hiedelmekkel ellentétben nem a Károly-híd Prága első hídja. A Moldva egyik gázlója fölött húzódott egy rozoga fahíd a 12. század elején, amit II. Ulászló a csehek által kevéssé kedvelt felesége, Türingiai Judit kőhíddá építtetett át, hogy a lakosság kedvében járjon, ám 1342-ben az alacsony pilléreket elvitte egy árvíz.
Ismét IV. Károlynak köszönhették a prágaiak a megoldást, aki új hidat emeltetett nekik. A legenda szerint 1357. július 9-én, pontosan 5 óra 31 perckor tette le a király az alapkövet, és ez az időpont az év-nap-hónap feljegyzési sorrendet követve az 135797531 számsort adja ki. Ez a híd egyik tornyára is fel van jegyezve, hiszen a csillagokban megírtak szerint emiatt védelem alatt áll.
Egy másik legenda szerint a mészkövet összetartó habarcsba tojásfehérjét kevertek az építészek, amit a környék lakói ingyen és szívesen adtak. Ezért olyan erősek a Károly-híd pillérei, hogy a legnagyobb árvizek is csak minimális károkat tettek bennük.
A harmadik legendában még az ördög is szerepel. Egy fiatal építész nem tudta megjavítani az egyik boltívet, de terhes felesége és gyermekei miatt szüksége volt a fizetségre. Arra járt az ördög, és alkut kötöttek: a sikeres munkáért cserébe az övé lesz annak a lelke, aki először halad át a hídon. A munkás azonban be akarta csapni az ördögöt, és egy fekete kakast próbált a Károly-hídra csábítani. A gonosz gyorsabb volt és cselesebb, a férfi feleségét csalta a hídra, és gyermekük később halva született.
Szelleme a hídon járt, időnként tüsszentett, és csak akkor pihent meg, amikor egy járókelő meghallván őt azt mondta: „Légy egészséges!”
Most viszont térjünk át Nepomuki Szent Jánosra – a híd két oldalán összesen 30 szobor áll, ezek egyike Szent Jánosé, aki a halászok, hajósok, hidak és folyók mellett Csehország védőszentje is. A helyiek szerint aki a szobrot megérinti, annak teljesül a kívánsága. A rengeteg kéz által fényesre koptatott domborművek messziről csillognak Szent János lábainál. De hogyan is került ő a hídra?
Nepomuki Szent János 1387-ben a páduai egyetemen lett az egyházjog doktora, és e nemes cím mellett ő volt IV. Vencel feleségének gyóntatója is. 1393-ban a királynét hűtlenséggel vádolták, és a pap nem árulta el a dühös férjnek a gyónáson hallottakat. Így amellett, hogy sosem derült fény az igazságra, a szent életű férfit megkínozták és a Moldvába dobták a Károly-hídról.
A szobor a 17. század végén került – a legenda szerint – pontosan oda, ahonnan Szent Jánost a folyóba hajították. A papot 1729-ben iktatta a szentek sorába XIII. Benedek pápa.
Prága legszűkebb utcája
A Kisoldalon lévő utca Vinárna Čertovka névre van keresztelve. Mindössze 10 méter hosszú, legkisebb szélessége 50 centiméter, a legnagyobb pedig 70, ráadásul lépcsős is. Az utcácska csak a turisták által kedvelt látványosság, a helyiek elkerülik, ugyanis mindig nagy a tömeg, amitől nem lehet haladni. Mindkét végén jelzőlámpa van, a kellemetlen helyzeteket elkerülendő.
Egy legenda szerint egyszer egy testesebb német turista beszorult a keskeny résbe a házak között, és az áthaladásra várók a környékbeli lakóktól kért szappannal bedörzsölve tudták csak kiszabadítani.
Azonban, bármilyen meglepő is, van ennél is szűkebb utca a világon, amely a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel. A németországi Reutlingenben lévő résszerű átjáró Spreuerhofstraße néven ismert, és 1726-ban jött létre, egy tűzvész utáni újjáépítés során. A helyiek annyira büszkék rá, hogy a rekordot igazoló tábla is kint van az utca végén, és a két oldalán álló házakat csak hosszas tervezés után renoválták, nehogy eltűnjön vagy sérüljön a világ legkeskenyebb utcája.
A Vásártéri templom legendás sírja
Az Óváros tetői közül kiemelkedik Ádám és Éva, a Týn-templom fiatornyokkal díszített, gótikus stílusú, 80 méter magas tornyai. Ádám, a déli torony szélesebb, mint Éva. A vásártér mellett álló katedrális a 15. században a kelyhesek főtemploma lett, majd a római katolikus egyház vette birtokába, teljes neve pedig a Týn előtti Boldogasszony temploma volt. A Týn piacot jelent, az épületet a mellette lévő vásártér miatt nevezték el.
A gyönyörű épületet minden turista megcsodálja, ám kevesen tudják, hogy Tycho de Brahe, a 16. században élt, nagynevű dán csillagász sírja is itt kapott helyet. Jogot tanult, és asztrológiából képezte magát, horoszkópokat készített és csillagokból olvasta ki a jövőt. Ismertté a Cassiopeia csillagképben fellángoló szupernóva észlelése tette 1572 novemberében. Nevéhez fűződik a csillagászati év kiszámítása és a Hold pályájának egyenetlenségeit leíró számítások.
Érdekes még, hogy világképe átmenet volt a helio- és a geocentrikus között: szerinte a bolygók valóban a Nap körül keringenek, azonban a Föld nem bolygó, hanem a világ mozdulatlan középpontja. Azért jutott erre az eredményre, mert sosem tudta megmagyarázni, miért esik minden a Föld középpontja felé, miért nem a Nap felé húznak a tárgyak.
1600-tól Kepler az asszisztense lett, és halálakor az összes eredményt, kutatási anyagot tanítványára hagyta. Ezek alapján fogalmazta meg a német csillagász a bolygómozgás három törvényét, a máig is érvényes Kepler-törvényeket.
A cikkben szereplő fotók Prágában készültek. A kiemelt képen az Óváros tornyai és a vár láthatók a Lőportoronyból kitekintve.
