Mi az a TDK? Tapasztalataikról ELTE-s hallgatóinkat kérdeztük

Közeleg a 2023-as OTDK, így érdemesnek találtuk összeszedni, mire számíthatnak azok a hallgatók, akik belevágnak a versenybe.

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) a magyar felsőoktatás legszélesebb spektrumú tehetséggondozási programja. Ez az önálló tanulásnak, a színvonalas tudományos bemutatkozásnak, a diákkutatások elismerésének, a szakmai kapcsolatok építésének és a tudományos tapasztalatszerzésnek is bázisa. A tudósok, kutató tanárok által vezetett, ösztönző és sokak életében meghatározó kutatások keretében születik meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élménye, eredménye. A tudományos diákköri mozgalomban résztvevő hallgatók kétévente, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) szervezésében az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) mérik össze tudásukat. 

A konferencia hat évtizedes múlttal rendelkezik, fontosságát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény is rögzíti. Az OTDT az Oktatásügyi Minisztériummal, a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével, a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok támogatásával minden páratlan év tavaszán 16 tudományterületi szekcióban hirdeti meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát.

A nívós rendezvénysorozat több ezer hallgatót, témavezetőt, zsűritagot, szponzort és érdeklődőt vonz. Az egyetemisták mellett lehetőséget kapnak a versenyben való részvételre a határon túli magyar egyetemisták, valamint kiemelkedő, kutató középiskolás diákok is.

A konferenciasorozat zárásaként, általában novemberben az oktatásért felelős miniszter és az MTA elnöke a Pro Scientia Aranyérmekkel, a Mestertanár Aranyérmekkel és további kitüntetésekkel díjazza a legkiválóbb versenyzőket.

A verseny lényege, hogy a hallgatók az érdeklődési területüknek megfelelő témakörből, kutatók segítségével kiválasztanak egy témát. Ezzel kapcsolatban kutatásokat végeznek, információkat gyűjtenek és dolgozatot írnak témavezetőjük segítségével, a TDK követelményeinek eleget téve, szakdolgozati szinten. A továbbiakban erről összefoglalót készítenek, melyet mint előadás prezentálnak az egyetem diákköri konferenciáján. Innen továbbjuthatnak az OTDK-ra. A TDK-n való részvételnek Magyarországon a továbbtanulásban komoly súlya van, és álláskeresésnél az életrajzban is fontos szerepet kap.

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy néz ki ez a gyakorlatban, négy ELTE-s hallgatóval készítettem mini-interjút a TDK-s tapasztalataikkal kapcsolatban. Három TTK-s, BSc-s biológus szaktársamat kérdeztem először.

Tóth Katalintól érdeklődtem:

− Milyen témát választottál?

− A dolgozatom címe: A vér-agy gátat körülvevő makro- és mikroglia vizsgálata humán fokális kortikális diszplázia esetén.

− Ez nagyon érdekes! Hol végzed a kutatásod, és mióta TDK-zol?

− 2020 decemberében kezdtem, tehát még az első félévemben, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI), a Humán Agyszövet Laboratóriumban.

− Mik a tapasztalataid a TDK-val kapcsolatban?

− Örülök neki, hogy korán kezdtem, mivel így magabiztosan mozgok már a laborban és a témában is. Nagyon jó csapatba kerültem, volt lehetőségem már részt venni külföldi konferencián, illetve prezentáltam posztert is. Nekem már az egy nagy dolog, hogy elkészült ez a TDK; nagyon sokat tanultam, mialatt készült, emberként és biológusként is. Mivel az én kutatási területem elég specifikus (emberi agyszövetmintákkal dolgozom), kevesebben foglalkoznak vele nagy általánosságban. Én a dobogót céloztam be vele, de ha nem sikerül, akkor sem leszek szomorú, mert kész lettem időre. Ha továbbjutok az OTDK-n, akkor szeretném kibővíteni a mért adataim számát, az idő szűke miatt most elég nagy a szórás az eredményeimnél, ezt több adatponttal csökkenteni tudom.

Dobos Petrával is erről a témáról beszélgettem:

− Miről írod a dolgozatodat?

− Azt vizsgáltam, hogyan használják a kutyák testméret-tudatukat egy több megoldási lehetőséggel rendelkező térbeli probléma megoldása során.

− Nagyszerű! Hol és mióta vizsgálod ezt?

− A kutatást tavaly, 2021 márciusában kezdtem az ELTE Etológia Tanszékén, Pongrácz Péter és Lenkei Rita témavezetésével.

− Hogy zajlik egy OTDK a házi fordulóktól kezdve, hogy kell ezt elképzelni?

− Ez az első TDK-m, úgyhogy ebben nem vagyok teljesen biztos. A házi fordulóra el kellett készíteni egy dolgozatot a kutatásról, majd magát a kutatást és az eredményét a hallgatók a Konferencián 12 percben prezentálják. A szakmai zsűri pontozza a dolgozatot és az előadást is, ezek alakítják ki a helyezéseket. Különdíjat is osztanak, valamint a közönség megszavazhat egy közönségkedvencet. Az országos fordulóban, ha jól tudom, minden házi fordulóban részt vett hallgató indulhat. Annak menetéről viszont egyelőre nem sokat tudok.

A sort Ullaga Györggyel folytattam:

− Milyen kutatást végzel a TDK-dhoz?

− A RECQL4 gén mutációjához köthető emberi betegségek modellezéséről, zebrahalakon. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ritka emberei betegségeket próbálunk jobban megérteni mutáns zebrahalak segítségével.

− Izgalmasan hangzik! Hogy jött ez az ötlet?

− Ez a gén kódolja az egyik RECQ helikázt, amivel a laborban, ahol vagyok, már régebb óta foglalkoznak. Így, amikor jött a témaválasztás, akkor ezt beszéltük meg.

− Apropó, hol kutatsz, és mikor kezdted?

− 2018-ban kezdtem el dolgozni Dr. Varga Máténál a Halgenetikai Kutatócsoportnál a Genetikai Tanszéken. De ezt a projektet 2020-ban kezdtem el.

− Milyen tanácsot adnál annak, aki fontolgatja, hogy elkezdi, vagy épp csak belefogott?

− Mindenképp témavezetőt keressen, és ne témát. Sokkal többet számít, hogy meglegyen a jó összhang, és egy jó és segítő tanárt találj. Ha már sikerült ilyet találni, akkor kitartás meg szorgalom. Illetve, ha nem tetszik egy bizonyos téma, akkor nyugodtan lehet váltani, minél korábban.

Végül Zelena Dorinát, az EO Tudomány rovatának vezetőjével fejeztem be a sorozatot, aki korábban TDK-zott:

− Miről szólt a TDK-munkád?

− A kutatásaim elég széles skálát ölelnek fel a tudományterületemen belül, igazából mindegyik határterületet képvisel, multidiszciplináris kutatások. Az első a szakkollégiumi jelentkezéshez szükséges dolgozatom továbbfejlesztése volt, az első hivatalos demokratikus iskola, a Summerhill gyermekképét dolgoztam fel. A második egy csoportos kutatásom volt, ami pont ezért nagyon kedves számomra; a klímaszorongást és a politikai hovatartozást vizsgáltuk, Mind meghalunk?! címmel. A harmadik, aminek a pilot-kutatását vittem el TDK-ra, Pálya(Z)orientáció címmel a Z-generáció internetes- és hagyományos karrier-tanácsadáshoz való hozzáállását vizsgálta, egy különleges digitális eszközzel.

− Ejha, ez mind szuper! Mennyi ideig foglalkoztál ezekkel, és milyen eredménnyel?

− Három éven keresztül TDK-ztam, első- és másodévesen továbbjutottam OTDK-ra, ami elsőre nagy élmény volt, a másodikra két évvel később viszont már nem tudtam menni, mert a szakdolgozati kutatásom kötött le, nem a továbbjutott, régebbi kutatásom. Az elsőéves kutatásom a pedagógiai pszichológia, a másodéves a klinikai-, szociál- és környezetpszichológia, a harmadéves pedig a pályaorientáció és a digitális pszichológia témakörében íródott.

− Milyen tapasztalataid vannak, mire lehet számítani az OTDK-n?

− Minden TDK más és más követelményekkel várja a résztvevőket. Az első TDK-kon egy pár oldalas összefoglalóval, majd egy 10-15 perces előadással kellett készülni, továbbjutva pedig egy 20-40 oldalas dolgozatot kellett leadni. Az OTDK-ra pedig ezt a dolgozatot bírálják, és egy, a visszajelzések alapján javított kutatással érkezik a versenyző a bírák elé, ahol élőben is kap konstruktív kritikát. Ezen eseményeknek pedig fontos eleme az interakció, a kérdések, amiket saját és más kutatása után feltehet az hallgató.

− Milyen tanácsot adnál annak, aki újonnan fog bele a TDK-ba, vagy fontolgatja ezt?

− A témavezető megválasztása nagyon fontos, különösen az első önálló kutatásnál: vele kell a legtöbbet együtt dolgozni, jó, ha ez termékeny, érdekes brainstormingokkal tarkított. Egyedülálló élmény, amibe sok energiát kell fektetni ugyan, de többszörösen is megtérül, és sarkall a későbbi tudományos munká(k)ra.

Köszönöm mindannyiuknak az együttműködést! Számos motiváló gondolattal és releváns új információval szolgáltak számomra a TDK-zásról, amivel valószínűleg nem leszek egyedül.

Forrás: https://otdk.hu

Képek forrása: https://www.tok.elte.hu/tdk

Borítókép: http://vallalkozasnavigator.hu/kutatas-fejlesztes

Author

Ajánlott cikkek