Fiatalság, bolondság

A karácsonykor vagy újévkor megfogalmazott kívánságlisták műfaja nem az elmúlt pár évben kezdődött, de az, hogy ezeknek „menő” angol nevet adjunk, az nem annyira régi hagyomány, inkább a mostani huszonéves generáció szüleménye. De nem is ez a lényege a dolognak, inkább az, hogy minden generációnak megvannak a maga mániái és divatjai, problémái és humorforrásai.

A FreeSZFE másodéves színházcsináló osztályának vizsgadarabja, a WISHLIST 2023, egy átlagos egyetemi vizsgadarab, ahol a diákok improvizációs gyakorlatokból megírt előadását láthatjuk. A műfaj jellege miatt a témák és hangnemek nem is lehetnek mások, mint a generáció mániái és divatjai, azok a problémák és viccek, amik őket alkotóként foglalkoztatják.

A történet szerint két lány, Emese (Kárász Emese) és Blanka (Szekeres Blanka) lakótársak. Emese ki fog költözni Bostonba pár napon belül, de ezt nem mondta még el barátnőjének, akivel gyerekkoruk óta szoros viszonyuk van, mindenben közel állnak egymáshoz és szinte elválaszthatatlanok. Komáromy Bese a harmadik karaktert, a szomszédban élő furcsa srácot alakítja, aki kicsit az életük része, kicsit meg nem is, emellett az előadás kezdetén ő vezeti fel nekünk a két lány karakterét.

A szövegkönyvet Elefánti Emma írta a színészek improvizációi alapján, szép ívet adott a történetnek, és ízléses mennyiségű és minőségű viccet hagyott meg a szövegben.

A színészekből építkezve a történet központjában a mai huszonévesek problémái (mint például a testképzavar, a külföldre vágyás, a párkapcsolat vagy a szex) álltak, ezt az egészet azonban humorral és egészséges öniróniával kezelve, a megfelelő pontokon komoly hangnemre váltva, ezzel megtartva az előadás feszültségét és problémáik súlyát.

A rendezést Birta Mártonnak köszönhetjük, aki (valószínűleg a színészekkel szorosan együtt dolgozva) rengeteg kreatív megoldással vitte színpadra az improvizációkból felépült előadást.

Az élőzene mellett döntöttek az alkotók, rendezői balon Taba Benjámin kísérte zongorán az előadást, hol egy telefon csengőhangját alakítva, hol zenei aláfestést biztosítva a daloknak. A zenei munkáért mellette Kárász Emese felelt, aki a dalokat is előadta a darabban.

Az egyetemi vizsgákra jellemző kreatív eszköz- és térhasználattal dolgoztak (a fiatalok kísérletező hajlama vagy pénzhiánya miatt, nem tudni, mindenesetre mindig felüdülés ilyen megoldásokat látni), jártunk a lányok lakásán több ízben, illetve volt, hogy míg a bal oldalon a Hadik/Szatyor Kávéház (ki tudja, igazából melyik melyik) egyik asztalánál ültünk, addig a jobb oldalon egy uszoda medencéjének szélére rakott nyugágyon.

Ami igazán értékes az ilyen előadásokban, hogy aktuális problémákat fogalmaznak meg, a lehető legbefogadhatóbb módon, hiszen olyan nyelven beszélnek, amit mindenki ért, olyan példákon keresztül, amiket mindenki megélt már.

Azt hiszem, mindenki nevében mondhatom, alig várom, hogy az alkotók elhelyezkedjenek a pályán és még több, hasonlóan kreatív munkával álljanak elő.

Alkotók:

Játsszák: Kárász Emese, Komáromy Bese, Szekeres Blanka 
Zongorán kísér: Taba Benjámin
Dramaturg: Elefánti Emma 
Zene: Birta Márton és Taba Benjámin 
Látvány: Sorosi Eszter eh. 
Rendezőasszisztens: Baltay Róza Rebeka 
Rendező: Birta Márton

 

A kiemelt kép és a cikkben szereplő fényképek forrása: https://trafo.hu/programok/freeszfe_szinhazcsinalo_osztaly_wishlist_2023

Author

Ajánlott cikkek