Megjelenítve: 1 -10 / 11 eredményből

Együtt. Magányosan. Jobban.

Soha jobban. Szól gyakran a szófordulat a Hogy vagy? kérdésre, amit az ember beszélgetőpartnere általában nem hisz el. De valójában mit is jelent jól lenni és mihez képest lehetünk jól? Ezek körül a kérdések körül foroghattak Komáromy Bese gondolatai, amikor a FreeSZFE Egyesület égisze alatt megírta és megrendezte a Soha jobban című előadást.

A valóság peremén – Kritika a Scene Műhely Gázláng című előadásáról

Valószínűleg nem sokan tudják, de a film eredetileg Patrick Hamilton az azonos című drámájából készült 1944-ben. Hamilton alkotta meg magát a gaslighting (magyarul „gázlángolás”) fogalmat, ami később a filmnek köszönhetően terjedt el világszerte. Ugyan nálunk kevésbé használt és ismert szóról beszélhetünk, napjainkban már különböző tudományágak (például a pszichológia) is használják szakszóként.

Kávéház a Grundon

Miről is beszélünk pontosan, mikor az „érték” szót használjuk? Anyagi, szellemi és lélektani magaslatokban is meg tudunk határozni releváns dolgokat a fogalommal kapcsolatban úgy, hogy azok teljes mértékben ellentétesek legyenek egymással, mégis mind igazak maradjanak. A Gazdag ember kabátja című dráma ősbemutatója a Grundon talán pont ebben a kérdésben segít tisztázni a gondolatokat.

Korzózás a Gödöllői Kastélyban – Kritika a Scene Műhely Rómeó és Júlia sétáló színházi előadásáról

A sétáló színház egy olyan esemény, amely nem egy térben történő előadást jelenít meg, a nézőknek a jelenetek között egyik térből a másikba kell átmenniük – a Scene Műhely Rómeó és Júliája esetében ezek a Gödöllői Kastély külső és belső terei voltak. A műfaj egyik legnehezebb feladata fenntartani a nézők folyamatos figyelmét, hiszen a magyar színházkultúrában a frontális előadásokhoz szokott befogadó, ahol a sötétség, a zárt tér és a csönd összessége miatt figyelme fókuszálva van, sokkal nehezebben alkalmazkodik egy ilyen színházi környezethez.

Meg kell érteni az elveszetteket

Megnéztük a Weöres Sándor Színház Kutyabaj című előadását Horváth János Antal rendezésében. A produkció Samuel Bailey 2021-es Shook című drámájának fordítása és átdolgozása magyar környezetbe. Riyad (Kuttner Bálint), Cain (Hajdu Péter István) és Jonjo (László Gáspár), három fiatal fiú története a szabadságról, a félelmekről és a társadalomról.

Fiatalság, bolondság

A karácsonykor, vagy újévkor megfogalmazott kívánságlisták műfaja nem az elmúlt pár évben kezdődött, de az, hogy ezeknek “menő” angol nevet adjunk, az nem annyira régi hagyomány, inkább a mostani huszonéves generáció szüleménye. De nem is ez a lényege a dolognak, inkább az, hogy minden generációnak megvannak a maga mániái és divatjai, problémái és humorforrásai.

Az Okuláré Projekt „rózsaszín” estéje — tudósítás

Mi is az az Okuláré Projekt? A kezdeményezést a Fiatal Drámaírók Háza indította, célja pedig pályakezdő drámaírók segítése, egy platform megteremtése, ahol meg tudják mutatni, mit tudnak. A szervezet évente pár alkalommal pályázatot ír ki, amire 15-20 percben felolvasható és előadható drámákat küldhetnek be a jelentkezők. A szervezők megadnak egy hívószót, ami kijelöli a tematikát, az írók pedig ebben a témakörben, vagy ahhoz kapcsolódóan adhatnak le szövegeket. A leadott pályaművek közül három kerül kiválasztásra és megvalósításra (amolyan “félszínház-szerűen”, megrendezett jelenetek, amit a színészek eljátszanak, de szövegkönyvvel a kezükben mozognak a színpadon), a meghirdetett esték végén pedig a nézőknek ezekre lehet szavazni, melyiket találták a legjobbnak.

Ha hiányzik a gyerekkorod: Scene-műhely a Négyszögletű Kerek Erdőben

Szerintem kezdjük azzal, hogy egy barokk színházteremben ülünk. Nem, nem színháztörténeti visszatekintést akarok kezdeményezni, hanem képzeljük el, hogy 2023-ban, a Gödöllői Kastély színháztermében ülünk, ami valóban úgy néz ki napjainkban is, ahogyan egy-kétszáz évvel ezelőtt tündökölt királyoknak, királynőknek és nemeseknek. A darabok és azok előadásmódja már kicsit megváltozott, de a színház, funkcióját tekintve, megmaradt.

Biztos hely pedofiloknak – A TÁP Színház A Menedék című előadásának kritikája

Jennifer Haley, amerikai drámaíró műveinek egyik legtöbbet tematizált kérdése a technika fejlődése, és az ezzel járó, jövőt érintő tárgykörök, etikára, emberi kapcsolatokra, identitásokra és vágyakra vonatkoztatott témák, általában a virtuális valóság környezetében. Nem is olyan távoli jövőképek, emellett pedig egyszerre építkeznek az ember alkotta “második” valóságból és a legelemibb tulajdonságokból, ösztönökből, az emberi jellemből. Ettől lesznek egyszerre izgalmas sci-fik és heves érzelmi reakciókat kiváltó, köznapi szereplőket és problémákat felsorakoztató történetek.