Megjelenítve: 1 -10 / 14 eredményből

A disszertáció visszanyal

Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.

„A feltolakodó undor okán” – DIA-beszélgetés Petri György tekintetéről

Teltházzal találkozhattak azok, akik ellátogattak a január 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös Termébe. Turi Tímea költővel és Forgách András íróval Radics Péter, a Digitális Akadémia vezetője beszélgetett, aki  a betegség miatt távol maradt Bazsányi Sándort helyettesítette. Szó volt Petri György paradox lokálpatriotizmusáról, a tárgyias és alanyi költészetről, valamint a Petri-kultusz (vagy inkább mítosz) kortárs helyzetéről is. 

„A fantasy nem mese!” – Moskát Anita és Markovics Botond a Három Szerbben

A sci-fi irodalom nem csak csöcsös-lövöldözős könyveket jelent, a Star Wars pedig minden híreszteléssel ellentétben nem űropera, hanem space fantasy. Többek között ezt is megtudhatták azok, akik január 25-én este a Három Szerb SZÓKÖZ-estje felé vették az irányt. A beszélgetéssorozat vendégei ezúttal Moskát Anita és Markovics Botond Zsoldos Péter-díjas fantasy és sci-fi írók voltak.

Turbómagyar piroscsizma, liberális magnetofon

Nehéz fába vágta a fejszéjét Regős Simon és Horváth Csaba társulata, mikor a kultikus Illyés Gyula-szociográfia színpadra vitelére szánta el magát. Hiszen még regények dramatizálása is általában komoly és nehezen teljesíthető feladatot jelent – hát még egy esszéé! Ezt figyelembe véve talán nem is tűnik akkora csodának, hogy nem igazán sikerült leküzdeni a műfaji és tematikai adottságok akadályait – ilyen volt a Puszták népe (társadalmi szorongásról) az Ódry színpadán.

„Vitalitás és derű” – Bacsó Béla könyvbemutatója a BTK-n

Ahogy mondani szokás, „rendhagyó” eseményen vehettek részt azok, akik –intellektuális szakadatlanságtól fűtve, az előadásaik, szemináriumaik után még – este hat órakor betévedtek az esztétika tanszékre. Itt került ugyanis bemutatásra Bacsó Béla Tanár Úr új tanulmánykötete, az Esztétika és műértés a Kijárat Kiadó gondozásában.

A szexuális költészet nehézségeiről

A (nem csak romantikus értelem vett) szexualitás és a költészet viszonya volt a témája a Budapesti Tavaszi Fesztivál szerda esti programjának, ahol Artner Szilvia Sisso beszélgetett Borda Réka, Ferencz Mónika és Nádasdy Ádám költőkkel, műfordítókkal. A némileg tabusított téma ellenére sem felszabadultságból, sem nevetésből nem volt hiány.

Kellenek-e még mesterek? – Mesterek és tanítványok konferencia a Fiatal Írók Szövetségének szervezésében

Mikor és hol jelenik meg a dilettáns és annak mai jelentésben álló fogalma az európai kultúrában? Dilettánsnak vagy professzionálisnak tekinthető-e Csáth Géza képzőművészeti életműve? Milyen szálak kötöttek „mesteréhez”, Rippl-Rónai Józsefhez? És milyen egy mester-tanítvány viszony – ha van – napjainkban? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat azok, akik részt vettek a Fiatal Írók Szövetségének Mesterek és tanítványok elnevezésű minikonferenciáján.

„Dicsérni jöttem, nem temetni” – kerekasztal-beszélgetés a József Attila Körről

Váltakozó intenzitású esten vehettek részt azok, akik ellátogattak április 6-án a magyar irodalmárértelmiség lassan otthonná kuckósodó törzshelyére, a Nyitott Műhelybe. Az est témája, ahogy a cím is ígérte, a József Attila Kör sorsa volt, annak kezdetétől a fénykoron át egészen a hanyatlásig. A meghívottak Szilágyi Ákos, Menyhért Anna, Balogh Endre és Gaborják Ádám, a JAK korábbi elnökei voltak (igaz, jócskán foghíjasan). Őket Svébis Bence és Karafiáth Orsolya kérdezte.