Szabó Jázmin 2022. október 25-én déltől kora délutánig Magyarországról is jól látható, részleges napfogyatkozásnak lehettünk szemtanúi. Ennek nyomán jártam utána a jelenség hátterének és a történelmi hiedelmeknek.
A napfogyatkozás igazán látványos és egyben ritka csillagászati esemény, mely akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, ezzel részben vagy teljesen eltakarva univerzumunk origóját.
Napfogyatkozás kizárólag újhold idején jöhet létre, ebben a fázisban van a Hold a Föld és a Nap között. Jogos a kérdés: miért nincs minden hónapban, minden újhold idején napfogyatkozás? Erre a választ az elhajlás adja meg. Holdunk pályasíkja 5 fokkal eltér a Föld pályasíkjától, melyet nullpontként jelöltünk ki. Ennek köszönhetően minden évben csupán két időszak van, amikor a holdpálya metszi a földpályát. Matematikailag átlagosan évente 2,5 napfogyatkozás figyelhető meg a világon. A holdfogyatkozás ennél ritkább jelenség, abból évente átlagosan másfelet láthatunk. Fontos, hogy ezek az adatok az egész Föld területére vonatkoznak, így nem érdemes kihagyni a Magyarországon látható napfogyatkozásokat, ha van lehetőségünk megnézni őket. Az 1999-es teljes napfogyatkozás idején országunkban több cég rendkívüli munkaszüneti napot hirdetett, hogy a dolgozók átélhessék ezt a rendkívüli élményt.
Rendszertanilag három-, néhol négyféle fajtáját különböztetjük meg.
Részleges napfogyatkozás akkor van, amikor a Hold félárnyékként vetül a Földre, ilyenkor a világ egy pontján sem takarja a Hold teljesen a Napot. A kisebb égitest egyszerűbb szóhasználattal élve beúszik a Nap elé, eltakarja egy részét, majd elhagyva azt visszaáll minden a rendes kerékvágásba.
A teljes napfogyatkozás emberek millióit érdeklő jelenség világszerte, sokan több ezer kilométert is utaznak azért, hogy ezt a természeti csodát láthassák. Felvetődik a kérdés, hogy a Hold, amely a Napnál kisebb, hogyan képes teljes mértékben kitakarni azt. A válasz erre a távolságban keresendő, ugyanis a Nap hiába négyszázszor nagyobb, pontosan négyszázszor messzebb is van tőlünk. Csillagászati szempontból azért tekintjük jelentősnek a jelenséget, mivel csak ilyenkor figyelhető meg a Nap koronája, ami egy több millió fokosra hevült külső légkör, alapesetben nem látszik, és a csillagászok is csak ilyenkor figyelhetik meg. A korona szélén, ha szerencsések vagyunk, még a közeli kisebb napkitöréseket is láthatjuk.
Gyűrűs napfogyatkozás alkalmával a Nap látszólagos mérete nagyobb a Holdénál, ezért nem tudja azt száz százalékosan kitakarni, és a napkorona sem látható. A Hold gömbje egy fekete lyukat képez a Nap közepén, melyet egy fényes tűzgyűrű vesz körbe, innen adódik a jelenség neve is.
A negyedik, kissé kívülálló fajtája a hibrid napfogyatkozás, mely a XXI. századi napfogyatkozások 3%-át teszi ki. Ez az esemény egy gyűrűs napfogyatkozással kezdődik, amely a Föld egy sávjában teljes napfogyatkozássá változik. Az előző ilyen esemény 2013-ban volt, a következő pedig jövőre lesz látható Amerikából, pontosan 2023. április 20-án.
Magyarországon utoljára 1999-ben volt teljes napfogyatkozás, ilyenkor is csupán az ország Balaton-part – Szeged sávjában. A jelenség annyira ritka, hogy a huszadik századi alkalom előtt 1842-ben volt az előző, a következő pedig 2081-ben lesz. Egy tanulságos történettel hívnám fel mindenki figyelmét a szemünk védelmére. Napfogyatkozást kizárólag erre alkalmas szemüveggel vagy erős hegesztőlencsével szabad nézni, és egy perc nézelődés után még így is ajánlatos öt perc szünetet tartani. Erre már a Pesti Hírlap 1842. június 26-i számában is felhívták a figyelmet, de a kor híres lázadója, Petőfi Sándor nem foglalkozott a figyelmeztetéssel. Lencse nélkül kívánta megcsodálni a pillanatot, amikor a sötétségből feldereng az első fénysugár. A kísérletezés eredménye nem meglepő, Petőfi a bal szemére soha többé nem látott tisztán.
A Hold a Földtől folyamatosan távolodik, ezáltal szomorú tény ugyan, de körülbelül 600 millió év múlva olyan távol lesz, hogy látszólagos mérete segítségével nem fogja tudni kitakarni egészében a Napot, a teljes napfogyatkozás megszűnik létezni.
A csillagászok nagy pontossággal ki tudják számolni a napfogyatkozások idejét és helyét akár több 100 évre előre. A mai világban ez nem ér minket meglepetésként, hiszen a televízió, rádió és internet tájékoztat róla már az esemény előtti napokban.
Egy pillanatra gondoljunk most bele a múlt századokban élők helyzetére, akik nem tudtak semmilyen magyarázatot, csupán sodródtak az eseménnyel, a ténnyel, hogy szeretett és éltető Napjuk eltűnt. A levegő lehűlt, sötét lett, az állatok zavartak voltak, a hangulat egy horrorfilm kezdő jelenetéhez hasonlíthatott. Az embereken világvége-hangulat lett úrrá, életvitelüket jelentősen megváltoztató események, például háború, az uralkodó halála, aszály, éhínség hírnökének tartották a napközbeni sötétséget.
A jelenség a félelem mellett a történelemben sokszor segítség volt. Az ókori görög történelemben a korinthoszi háború megnyerését a sztratégosz egy teljes napfogyatkozásnak is köszönhette, mely az ellenséget annyira megbénította és megijesztette, hogy a védelem felbomlott, és könnyű volt megfordítani az erőviszonyokat. Ezenfelül több eseményt, például a honfoglalás pontos dátumát is a feljegyzett napfogyatkozások által számolták ki.
Többféle hagyomány és legenda létezik arra a kérdésre, hogy ki vagy mi tünteti el a Napot időről időre. Az indiánok szerint egerek rágják meg, a keleti kultúrákban sárkány rabolja el, de a magyarok is többféle verziót találtak ki. Néhol az égitest eltűnésének idején egy tál vizet raktak ki a fűre, melyben elmondásuk alapján visszatükröződött, hogy egy kutya játszik a Nappal, a Balaton-felvidék lakói szerint pedig kakas csipegetett belőle. A legszebb történetet véleményem szerint Tahiti lakói alkották, az ő értelmezésük szerint a Hold és a Nap nászának lehetünk szemtanúi, ha napfogyatkozás idején az égre nézünk.
A cikk zárásaként egy programot szeretnék ajánlani mindenkinek, 2026. augusztus 12-én, Spanyolországban. Ez ugyanis a dátuma és helye hosszú ideig az utolsó teljes napfogyatkozásnak, ami Európából látható lesz.
A kiemelt kép forrása: Index
