Érdeklődés, kíváncsiság, nyitottság, földrajz – Hallgatói szervezetek az ELTE-n 4.

Interjúsorozatunkban igyekszünk átfogó képet mutatni az ELTE hallgatói szervezeteiről, segítve ezzel a közösségi tevékenység iránt érdeklődő hallgatókat. Ezúttal az ELTE TTK-n működő Földrajzos Klub szervezőivel, Jó Viviánával, Telbisz Tamással, Szalkai Gáborral, Licul-Kucera Zsófiával és Iván Levente Botonddal beszélgettünk.

Meséljetek kicsit magatokról! Hogyan kerültetek az ELTE-re?

Viviána: Még 2015-ben kezdtem el a földtudományi alapszakot az ELTE-n. Éles váltás volt a táncművészeti iskola után, ahonnan felvételiztem, de sosem bántam meg! Majdnem a biológia alapszakot választottam, de az utolsó pillanatban felcseréltem a sorrendet. Szinte rögtön a geográfia specializáció fogott meg, így a BSc után Geográfus MSc-t végeztem, 2020 óta pedig a Földtudományi Doktori Iskola hallgatója vagyok, és gleccserekkel foglalkozom. A geográfia mellett rajongok a paleontológiáért, így a szabadidőmet ennek is szentelem.

Tamás: Először programozó matematikusként kezdtem az ELTE-n, de rájöttem, hogy nem akarok egész nap a gép előtt ülni, és – bizonyos esetekben – számomra semleges témákon dolgozni. Így a szívemre hallgattam, és váltottam, de csak az egyetemen belül. A legszínesebb tárgyat, a földrajzot választottam, megőrizve mellette a matematikát is, amit továbbra is szerettem. Persze azóta az élet úgy alakult, hogy választhattam volna majdnem bármit – úgyis egész nap a gép előtt kell ülnöm. De a téma legalább érdekel, ezért nem bántam meg.

Gábor: Mivel már gimnáziumban is csak a földrajzot szerettem, és mást nem is voltam hajlandó rendesen tanulni, csapnivalóak voltak a hozott pontjaim. Akkoriban hússzoros túljelentkezés volt geográfus szakra, így csak a felvételi pontszámának duplázásában bízhattam. Azzal viszont nem számoltam, hogy a 89%-os eredményem sem lesz elég. De nem adtam fel, és a másfél oldalas lista, hogy mit javítottak rosszul, meghozta a hatását, így azon kevés hallgatók egyike lehettem, akiket a saját munkájuk alapján – felvételi előkészítő és a többiek segítsége nélkül – vettek fel.

Zsófia: Mióta az eszemet tudom, mindig is érdekelt a földrajz, és imádok utazni, úgyhogy egyértelmű volt, hogy a gimnázium után ezzel szeretnék foglalkozni. 2017-ben kezdtem meg a tanulmányaimat földrajz alapszakon az ELTE-n, ahol egészen hamar eldöntöttem, hogy a terület- és településfejlesztés lesz az én utam. 2020 óta geográfus mesterszakos hallgató vagyok, szintén terület- és településfejlesztés szakirányon, a fő érdeklődésem pedig az igazán egyedi berendezkedésű települések, az úszó falvak világa.

Levente: Már kisgyerekkorom óta foglalkoztatott a világunk számos érdekessége – a legkülönbözőbb témakörökben. Mindig is nagy volt bennem a felfedezés iránti vágy, az új dolgok megismerésére való törekvés, az érdeklődésem fókuszpontjában pedig általában valami földrajzi vonatkozású dolog állt. Az egyetemi tanulmányaimat 2020 őszén kezdtem az ELTE-n, földtudományi alapszakon. Itt hamar kiderült számomra, hogy a geográfiában mindent megtalálok, amivel hosszútávon, hivatásszerűen foglalkozni szeretnék. A szakirányválasztást követően, ahogy egyre több és több arcát ismertem meg a földrajznak, úgy vált számomra folyamatosan izgalmasabbá. Minden nap tud valami újat nyújtani. Leginkább a természetföldrajz vonz, és nagyon élvezem, hogy komplexen tanuljuk meg értelmezni a bolygónk működését.

Mikor jött létre a Földrajzos Klub? Mi volt az alapítás fő motivációja?

Az ELTE Földrajzos Klub 1993 óta működik hullámzó intenzitással és változó szervezeti keretek között. A klubot az akkori hallgatók alapították azzal a céllal, hogy bemutassák a földrajz sokszínűségét. Ahogy akkor, ma is hallgatók, öregdiákok és tanárok tartanak előadásokat igen szerteágazó témakörökben, melyeket laza, zsíroskenyerezéssel egybekötött beszélgetés követ. A természet- és társadalomföldrajz egyaránt előkerül ilyenkor, de leginkább a komplex megközelítés uralkodik.

Hogy zajlik egy eseményetek? Kik a szervezők?

Minden félévben szervezünk egy 4-8 alkalomból álló előadássorozatot. A félévkezdés előtt összeülünk, és átbeszéljük az ötleteinket a lehetséges előadókról. Igyekszünk a programot sokszínűen összeállítani – a témák és az előadók terén egyaránt. Arra törekszünk, hogy egzotikus és hazai tájakról is halljanak az érdeklődők, valamint hogy legyenek egyetemi és vendégoktatók, továbbá hallgatók is az előadók között. Az egyetlen szabály az, hogy a földrajzos és földtudós szemlélet jelenjen meg az előadásokban, tehát egy egyszerű utazási beszámolónál többet kapjon a hallgatóság. Célunk, hogy az érdeklődők megtapasztalják, milyen szemmel nézi a világot egy természettudományokkal foglalkozó kutató vagy éppen hallgató. Két-háromhetente van klub a szemeszter során, mindig szerdai napokon. A személyes jelenlét mellett most már van lehetőség online formában is bekapcsolódni, a MS Teams felületén keresztül. Ez az egyik pozitív hozadéka a koronavírus időszakának, amikor kizárólag online előadásokat tudtunk tartani.

A Földrajzos Klubot jelenleg öten szervezzük. Oktatóként Szalkai Gábor (egyetemi docens, Regionális Tudományi Tanszék) aki már a kezdetektől fogva tagja a klubnak – és Telbisz Tamás (egyetemi docens, Természetföldrajzi Tanszék) vesznek részt. Hallgatói oldalról Licul-Kucera Zsófia (Geográfus MSc) és Iván Levente Botond (Földtudományi BSc) segítenek, a PhD-hallgatókat pedig Jó Viviána (Természetföldrajzi Tanszék) képviseli a szervezésben. Illetve mindenképp meg kell említenünk Jó Virginiát is (MOME MA keramikus, formatervező), aki grafikusként segíti a munkánkat: gyönyörű posztereinket neki köszönhetjük.

Balról jobbra: Szalkai Gábor, Licul-Kucera Zsófia, Telbisz Tamás, Jó Viviána, Iván Levente Botond és Jó Virginia

Milyen gyakran szoktatok összeülni?

Ez attól is függ, hogy alakul egy félév. Igyekszünk a lehető legtöbb előadást megszervezni egy szezonra, de néha csak kevesebb fér bele. Ez a szám 4 és 10 alkalom között változik a tavaszi és őszi szemeszterek során. Vannak érdeklődők, akik rendszeresen eljárnak a két-háromhetente sorra kerülő alkalmakra, a klub jellegét ők adják meg. És vannak olyanok is, akik csak egy-egy előadásra ülnek be, de természetesen nagyon örülünk a „betévedőknek” is!

Milyen témákról/helyekről tartottatok már előadást? A közeljövőben mi várható?

Az évek során számos előadásra került már sor a Földrajzos Klubban, így rengeteg témáról és országról hallhattak az érdeklődők! A korábbi alkalmakat összegyűjtöttük 1998-tól, ezeket a honlapunkon vissza is lehet nézni. Mondhatjuk, hogy minden kontinensről voltak már előadások, de természetesen bőven vannak még olyan helyek, amelyekről nem hallottunk.

Az idei tavaszi félév során például Kocsis László geológus és geográfus Új-Zélandról fog nekünk mesélni, erről korábban még nem esett szó a klub keretein belül. Sokszor vannak továbbá olyan tematikus előadásaink is, amelyek egy teljesen más, szokatlanabb irányból mutatnak be egy-egy területet. Ilyen lesz a félév záró előadása májusban, amely az Amerikai Egyesült Államok paleontológiai gyűjteményeibe fog elkalauzolni minket. De szó lesz még a turisták által kevéssé ismert Szaúd-Arábiáról, egy izgalmas iráni terepbejárásról, Szudánról, Szicíliáról és kis hazánkról is.

Poszterek az elmúlt két évből (készítette: Jó Virginia ©)

Milyen visszajelzéseket szoktatok kapni az érdeklődőktől?

Szerencsére mindig pozitív visszajelzéseket kapunk. A legtöbben – főleg a hallgatók – meglepődnek, hogy milyen izgalmas előadásokat hallhatnak a klubban, és az első alkalmuk után rendszeresen ellátogatnak újra az eseményeinkre. A közösségi médiafelületeken többen is megjegyezték már, hogy nagyon örülnek a kezdeményezésnek és annak, hogy ennyi érdekességet tudhatnak meg az előadásainkból.

Mennyire népszerű a hallgatók körében a Földrajzos Klub?

Ez változó, de mindig vannak hallgatók, akik a félév során feltűnnek a legtöbb eseményen. Tavaly indítottunk egy szabadon választható tárgyat is, melyhez hozzátartozott az is, hogy a klub előadásain is részt vesznek a hallgatók, és utána megbeszéljük a látottakat, hallottakat. Erre nagy volt az érdeklődés, így akkor határozottan többségben voltak a hallgatók az előadásokon.

Csak a természettudományi területeken tanulóknak ajánljátok rendezvényeitek látogatását?

Egyáltalán nem, hiszen a földrajz részben társadalomtudomány is! Nagyon örülünk neki, ha nem szakmabeliek is csatlakoznak az eseményeinkhez. Ha valakit érdekel a természet- vagy a társadalomtudomány, de teljesen más területen tanul, dolgozik, az egyáltalán nem akadály. Az előadásaink elsősorban ismeretterjesztő jellegűek, könnyen értelmezhetők, így bármilyen háttértudás nélkül is élvezetes kikapcsolódást nyújthatnak bárki számára. A 10 éves gyerekektől a nagymamákig sokan hallgatnak minket online is!

Egri Csaba barlangkutató rendhagyó 3D előadása (2022. március 23.)

Hol érhetnek el titeket a legkönnyebben a hallgatók?

Írhatnak nekünk Facebookon keresztül, vagy küldhetnek nekünk e-mailt az info@foldrajzosklub.elte.hu címre. Bármilyen kérdésre örömmel válaszolunk és szívesen veszünk témaötleteket is.

Titeket mi motivált, amikor a Földrajzos Klub tagjai lettetek?

Viviána: Friss PhD-hallgatóként nagyon szívesen jelentkeztem a szervezői feladatra, mivel BSc-s korom óta rendszeres látogatója voltam a klubnak. Mindig is jó kezdeményezésnek gondoltam, és megtisztelő volt, hogy ezentúl nemcsak mint érdeklődő, hanem mint szervező is részt vállalhatok a működésében.

Tamás: Én is már hallgatóként csatlakoztam, akkor még a Ludovika téren voltak a programok. Aztán jóval később, a Magyar Földrajzi Társaság Természetföldrajzi Szakosztályának titkáraként kezdtem el előadásokat szervezni. Régen ezeket az alkalmakat jelentős létszámú idősebb közönség is látogatta, de az évek elteltével ez a korosztály „kikopott”, és egyre inkább az aktív diákságra támaszkodhattunk mint közönségre. Ezen a ponton értek össze a feladatok a Földrajzos Klubbal.

Gábor: A szakmai közeg mellett azért is jöttem geográfus szakra, mert reméltem, hogy itt olyan embereket találok, akikkel a hobbik terén – mint például a világjárás – is egyezik az érdeklődésünk. A Földrajzos Klub volt az egyik hely, amelyik megadta ezt a keretet, imádtam az akkor még omladozó Ludovika falai között tölteni a szerda estéket és tanulni a nagyoktól, hogy ők ezt hogy is csinálják. Vannak, akikkel azóta is kapcsolatban vagyok, és a negyedévtől pedig én vettem át a klub vezetését is.

Zsófia: A mesterszak megkezdése után nem sokkal nyílt lehetőségem a Földrajzos Klub szervezőihez csatlakozni, ami nagy lelkesedéssel és izgatottsággal töltött el, ugyanis alapszakos hallgatóként számos klubos eseményen vettem részt. Ezek a rendezvények abszolút az érdeklődési körömnek megfelelő dolgokkal foglalkoztak/foglalkoznak, emiatt kifejezetten örültem, hogy szervezőként még közelebb kerülhetek különféle témakörökhöz.

Levente: BSc-s hallgatóként nagy örömömre szolgált, hogy már ilyen korán csatlakozhattam a szervezők közé. Izgalmas feladat számomra, hogy az alapszakosok és az egyetemre frissen bekerülő hallgatók körét megszólítsam, invitáljam őket az alkalmakra, és népszerűsítsem a kezdeményezést. Véleményem szerint, ha az iskolapadon kívül ebben a formában is találkoznak a földrajz sokszínűségével, az sok hasznos információt nyújthat a tanulmányaikhoz, és erősítheti bennük az érdeklődést és a szeretetet aziránt, amivel foglalkoznak. Mivel mindezt velük egykorú hallgatóként kommunikálom, reményeim szerint a klub légköre még inkább oldott és baráti közösséget fog jelenteni számukra.

Milyen hatással van egyetemi éveitekre a tagság?

Viviána: Számomra nagyon motiváló, hogy a szervezők közé tartozhatok! Minden megbeszélést szeretek a csapattal, izgalmas összeállítani az egyes félévek programját. A klubesteken pedig mindig szívesen veszek részt. Jó látni, amikor sok érdeklődő eljön az előadásokra, de a szűkebb körű eseményeknek is megvan a maga szépsége: könnyebben alakul ki például diskurzus az előadásokat követően.

Tamás: Az érdeklődés, a kíváncsiság, a nyitottság az egyetemi élet egyik alapvető velejárója. A klub ilyen szempontból kiváló lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy megossza saját – elsősorban földrajzi jellegű – tapasztalatait, és erről másokkal is elbeszélgessen, új ötleteket, inspirációt kapjon. Oktatóként fontosnak érzem azt is, hogy ne csak tanórákon találkozzak a hallgatókkal.

Gábor: Bár ma már oktatóként veszek részt a szervezésben, a lelkesedésem továbbra is töretlen. Rossz látni azonban, hogy a világot látni akaró földrajzosok száma mintha lecsökkent volna. Azt remélem, hogy a klub ebben is adhat egy löketet a hallgatóságnak. Régebben csak egy vezetőnk volt, viszont az, hogy most többen vagyunk, határozottan inspiráló.

Zsófia: Az alapszakos hallgatói éveim alatt nem igazán voltam aktív résztvevő az egyetemi életben, így a mesterszak elején a Földrajzos Klub egy teljesen új oldalát mutatta meg az ELTE-nek. Az eseményeket mindig nagy izgalommal várom, ugyanis a klub révén kialakult, azonos érdeklődésű kis közösséggel az előadások után kifejezetten érdekes beszélgetésekre szokott sor kerülni. Emellett a tagság különlegessége az is, hogy nemcsak a szokásos tanórai légkörben találkozhatunk az oktatókkal, hanem lehetőségünk adódik egy nyíltabb, specifikusabb témakörökre koncentráló beszélgetésre is velük.

Levente: Mivel én csak idén ősszel csatlakoztam a szervezők közé, így hosszútávú tapasztalattal még nem rendelkezem. Azt azonban feltétlenül fontosnak tartom, és nagy örömömre szolgál, hogy az oktatókkal közösen gondolkozunk és tervezünk. Az előadásokon megjelenő hallgatótársaimmal pedig gyakran felidézzük a hallott témákat, melyek megvitatása közben további érdekes beszélgetések születnek. Rengeteg inspirációt nyújtanak számomra a szerda esti alkalmak!

Mesélnétek még kicsit az általatok indított szabadon választható kurzusról?

A kurzus ötlete már 2020 őszén megfogalmazódott bennünk. Szerettünk volna minél több hallgatót bevonzani az előadásokra, és ezáltal hangsúlyozni a tudományos ismeretterjesztés fontosságát. Rengeteg kihívás elé állít minket a klímaváltozás vagy éppen a túlnépesedés, és az egyik legjobb módja annak, hogy felhívjuk ezekre a problémákra és lehetséges megoldásaikra az emberek figyelmét az, ha érdekesen és persze közérthetően adjuk át az információkat. Egy kutatónak, természettudományokkal foglalkozó szakembernek fontos, hogy elő tudja adni – és persze el is tudja adni a kutatási témáját. A földrajzi ismeretterjesztés kurzus ezzel a céllal indult el. A hallgatók első körben megismerkedhetnek a tudományos ismeretterjesztés fontosságával, és elsajátíthatják, mitől is jó egy előadás. A félév során részt vesznek továbbá a klub eseményein, amelyekről részletes véleményt is kell írniuk. Végül pedig egy projektmunkát kell készíteniük. Sokféle téma közül lehet választani, de minden esetben egy jól felépített ismeretterjesztő előadást kell összerakniuk. A kurzus neve ellenére bármilyen szakról, sőt karról várjuk az érdeklődőket – hiszen akármilyen területen is tanulunk és helyezkedünk el, fontos az előadói készség!

Pillanatképek a koronavírus alatti online előadásokról

Van olyan célkitűzésetek, tervetek, amit szívesen megosztanátok az olvasókkal?

A legfontosabb célunk, hogy minél többen megismerjék a Földrajzos Klubot és minél több emberhez eljusson a földrajz és a földtudomány fontossága és szépsége. Mindezt hogy máshogy is adhatnánk át az embereknek, mint azáltal, hogy izgalmas előadások formájában hallhatnak Földünk változatos területeiről, a legújabb kutatási eredményekről, a klímaváltozásról, társadalmi kihívásokról és hasonlókról? Végső soron mivel mással is kellene foglalkoznunk, mint a természettel és a társadalommal, ami körülvesz minket?

Tamás: Én szeretném, ha lennének olyan alkalmak, amikor igazi klasszikus „angol klub-jelleggel” leülnének az érdeklődő hallgatók és oktatók puha karosszékekbe, és együtt megvitatnánk komoly földrajzi problémákat. Csapongva, de azért a dolgok mélyébe is behatolva.

Gábor: Nekem az az álmom, hogy a klubot és az egész képzést egy világjáró hajóra helyezzük át, amivel tényleg mindenki körbejárhatná a Földet: helyben ismerkedhetnénk meg az adott kontinensekkel és a saját határainkkal, majd hazatérve teljesen más szemmel és tudással tudnánk folytatni az életünket.

 

Fotók: Földrajzos Klub

Ajánlott cikkek