Mezei Sándor Novemberben véget ér a Túraautó-világkupa (WTCR) 2022-es szezonja. A szervezők már korábban, októberben egy közleményben jelentették be, hogy ebben a formában ez lesz az utolsó bajnokság, amit lebonyolítanak. A világkupa ebben formában öt évig létezett, de honnan indult a túraautózás és miért szűnik meg a széria legmagasabb kategóriája?
Nehéz kezdetek
A túraautózás a motorsport egyik önálló szakága, amely számos lokális bajnoksággal rendelkezik. A legrangosabb verseny a világkupa (WTCR) volt, mely a nemzetközi autómobil szövetség (FIA) égisze alá tartozott 2022-ig. A résztvevő versenyautók a mindennapi életben használatos utcai, családi autók versenyzésre átalakított változatai. A túraautózás gyökerei az ’50-es évekre nyúlnak vissza. A Brit Túraautó bajnokságot (BTCC) 1958-ban, a Túraautó Európa-bajnokságot (ETCC), pedig 1963-ban hozták létre. Ekkoriban még a motor teljesítményének függvényében három kategóriába osztották a nevezőket. A sportág egyre vonzóbb lett a gyártók és egyre népszerűbb a szurkolók körében, mivel az eredményeket nem a költségvetés és a fejlesztések határozták meg.
Az első kísérlet a világbajnokság létrehozására 1987-ban történt. Az Eb versenynaptárát négy Európán kívüli helyszínnel bővítették. Azonban ez a kísérlet számos negatív esemény következtében csak egy évet élt meg. Hat évvel később, 1993-ban újra életre hívták a világbajnokságot, azonban a kevés résztvevő miatt két év múltával, 1995-ben ismét törölni kellett a sorozatot.
Többszöri sikertelen próbálkozást követően végül 2005-ben jött létre a Túraautó világbajnokság (WTCC), amely a 2018-as átalakítását követően 2022-ig állt fenn.
A modern túraautózás (WTCC)
2005-ben a korábbi kezdeményezést alapul véve ismét az Európa-bajnokságot minősítették fel világbajnoksággá. A versenyautók az FIA által minősített Super 2000 és Diesel 2000 típusú átalakított utcai autók voltak. Az új szezonban összesen 5 márka, 11 gyári és 14 privát csapat indult, összesen 58 versenyzővel. Voltak, akik a teljes szezonban versenyeztek és voltak, akik csak egy-egy versenyre adták le nevezésüket. A világbajnokság április 10-én indult és november 20-án ért véget, és tíz versenyhétvégét foglalt magába. A közvetítési jogokat az Eurosport csatorna vásárolta meg. Az év világbajnoka a brit Andy Priaulx, a BMW Team UK versenyzője volt. A nem gyári csapatok világbajnoka a német Marc Hennerici lett, szintén egy BMW-vel.
A világbajnokság egyre népszerűbb lett, melynek számos oka volt. Az első, hogy az akkor még a francia TF1 Group tulajdonában lévő sportcsatorna elindította az Eurosport 2 elnevezésű csatornáját, így a versenyeket élőben követhették a szurkolók. A másik a szabályrendszer. Mivel az autók csak gyári, az FIA által jóváhagyott alkatrészeket és motorokat használhattak, amelyek a teljesítményükben nagyon hasonlók voltak, az autók ereje helyett a versenyzők tudása döntött. Az időmérőt követően nem egyetlen hosszú, hanem két különálló rövidebb távú versenyt bonyolítottak le, ahol a második futamon az első nyolc helyezett fordított sorrendben állt fel a rajtrácsra. A karosszéria merevsége és a szabályok is megengedik a test test elleni küzdelmet, ami tovább növeli az izgalmi faktort. A motorsport és az autóversenyzés költséges sport, azonban az FIA törekvései is hozzájárultak, hogy új gyártók érkezzenek a világbajnokság mezőnyébe. A versenyautók Super 2000-es szériáját nem csak a WTCC, hanem a rally világbajnokság mezőnye is használta, lehetőséget teremtve a szakágak közötti átmenetre. A 2000-es évek közepén kipróbálta magát a Honda, a Lada és a Volvo is. Később, 2014-ben beszállt a francia Citroën is, a kilencszeres rally világbajnokkal, Sébastien Loebbel a fedélzeten. A magyar rajongóknak is volt kiért szorítaniuk, Michelisz Norbert 2010-ben lett teljes menetrendes pilóta a WTCC-ben, 2012-ben pedig privát világbajnoki címet ünnepelt.
Szabályváltozások és hanyatlás (WTCR)
Ahogy a WTCC-t egy nehéz indulást követően több apró dolog tette népszerűvé, hanyatlását is a részletekben kell keresni. A hanyatlás első és egyben a második okát egy 2017-es szabályváltozás idézte elő. A Super 2000-es szériájú autókat TCR elnevezésű modellekre cserélték, amelyek komolyabb fejlesztéseket igényeltek a gyártóktól, ennek hatására a Citroën és a LADA bejelentette, hogy a következő szezontól kiszállnak a túraautó világbajnokságból. Ezt követően 2018-ban jött létre a WTCR, vagyis a túraautó világkupa sorozat, amely a korábbi WTCC és a TCR International Series egyesüléseként valósült meg. Az új sorozat világkupa minősítést kapott, ahol nem különültek el a gyártói és a privát tulajdonú csapatok, csak egyéni csapatok nevezhettek, hogy egyenlővé tegyék a küzdelmeket. Azonban több gyári csapat egy kiskaput kihasználva támogatást adott privát csapatoknak, ezzel egyenlőtlenné téve a küzdelmeket. Az új versenysorozatot a szakírók és ezáltal a közvélemény is felemás érzésekkel fogadta, azonban a WTCR megszűnéséhez négy komoly tényező vezetett.
A gyári támogatások évről évre csökkentek az évek során. Ennek oka, hogy a fenntarthatóság jegyében az autóiparban is a hibrid és az elektromos autók gyártása került előtérbe. A támogató márkák már nem akartak tisztán benzinfogyasztású autók versenyzésére pénzt költeni, illetve a reputációs értéke is csökken egy gyárnak, hogyha az fenntarthatóságot hirdeti, közben egy nem túl környezetbarát programot támogat.
A sorozat indulását követően két évvel robbant ki a koronavírus-járvány, amelynek hatására a 2020-ban eredetileg tervezett 14 verseny helyett hatot rendeztek meg. Egy évvel később a 13-ból pedig öt versenyt töröltek. Ezt követően pedig az orosz–ukrán háború miatt kellett a versenynaptárat átalakítani. A módosítások jelentős bevételkiesést (jegyeladások, televíziós jogok, szponzori szerződések) vagy költségnövekedést jelentettek (nyersanyagárak emelkedése, infláció).
A médiapiac is jelentősen átalakult az elmúlt években. A streaming-előfizetések száma növekedett, a hagyományos televíziós előfizetéseké pedig csökkent. A legnagyobb televíziós cégek sorra vásárolták fel, vagy indították el streaming-szolgáltatásukat. 2014-ben a Discovery Communications lett az Eurosport kizárólagos tulajdonosa. Az átalakult Discovery cégcsoport, amely indulásakor egy ismeretterjesztő csatornával rendelkezett, jelenleg 27 márkanév alatt több mint 100 csatornát üzemeltet 180 országban, 35 nyelven, csaknem 1,5 milliárd előfizető részére. A médiabirodalom sport-rendezvényszervező leányvállalata, a Discovery Sport Events volt a tulajdonosa a WTCR-nek, azonban egy 2021-ben kiadott közleményben ismertette a cég hosszú távú terveit. A tervek között szerepelt az elektromos autóversenyzés (FIA ETCR, Electric GT), a benzines motorversenyzés (FIM EWC, Salakmotor GP) és a pályakerékpár (Pályakerékpáros Bajnokok Ligája), de a benzines autóversenyzés nem.
Ennek okán számos szervezési hiba, pontatlanság is nehezítette a sorozat követhetőségét. Mivel a szervezők nem határozták meg előre a versenynaptárat, a televíziós közvetítések elmaradtak, online, továbbá fizetős streamen voltak követhetőek a versenyek. Számos legendás versenypályán járt a mezőny, azonban az előzések és izgalmak hiányában unalmassá váltak a versenyek. A gumibeszállítóval is adódtak problémák, melynek hatására a kínai-svéd Lynk & Co felfüggesztette részvételét a bajnokságban. A teljesítmény kiegyenlítésért felelős (BoP) szabály nem csak a szurkolók, de a versenyzők és a csapatok számára is követhetetlennek bizonyult, ami az egyenlőtlenségek elsimítása helyett tovább mélyítette azt.
Mit hoz a jövő?
A Discovery Sport Events és az FIA Túraautó Bizottságának közleményéből nem derültek ki a folytatással kapcsolatos részletes információk, így sportrajongók és szakírók százai kezdtek találgatni a jövőt illetően. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy a sportág újjászervezi önmagát, más néven tovább működik, és ez lesz a túraautózás királykategórája. Egy másik elképzelés szerint a már meglévő területi bajnokságok győztesei egy végső megmérettetésen mérik össze tudásukat. A harmadik lehetőség pedig a már létező elektromos túraautó széria (a PURE ETCR) térnyerése.
A három lehetőség két olyan oldalt eredményez, amely rávilágít a motorsport jövőjének nagy kérdésére is. Az egyik oldal, az általános közvélemény, akik a környezetbarát megoldásokat preferálják, elítélik az autósport környezetterhelő hatását, ezért úgy gondolják, hogy a benzines szuperautóknak is a világ trendjei felé kellene fordulni, ahogy tette ezt a Formula-1 mezőnye a hibrid korszak bevezetésével és a Formula-E bajnokság létrehozásával.
A másik oldalon a hagyományos felfogás áll, miszerint az autókat nagy teljesítményű belső égésű motorok hajtják, minél hangosabb és gyorsabb egy autó, annál jobb. Számos más szakágban elkezdődött a hibrid és elektromos meghajtású járművek bajnoksága, a fejlesztések nemcsak a motorsportnak, de az utcai autóknak is kedveznek.
Kérdés, hogy békésen tudnak együtt élni a benzines és az alternatív versenyautók, vagy meg vannak számlálva a hagyományos energiahordozók által hajtott járművek napjai?
Források: touringcarracing.net, formula.hu, racingline.hu, eurosport.hu
Borítókép: fiawtcr.com
