Bosszúkeringő a Budapesti Operettszínház színpadán – Jövő héten debütál a fővárosban a Monte Cristo grófja musical

„J´aime qui m´aime”, avagy „Szeretem, aki engem szeret”. Az idézet a francia Le Port Marley-ban található Monte Cristo-kastély homlokzatán olvasható, melyet a Monte Cristo grófja szerzője, Alexandre Dumas 1844-ben a regényből befolyó haszonból építtetett, ezzel állítva emléket neki. A sikerműből 2002-ben már készült egy film, amely több internetes platform értékelése szerint is közönségkedvenc, mindazonáltal egy színházi darab, sőt egy zenés színházi darab még váratott magára. Két magyar szerző – Szomor György és Pozsgai Zsolt – látta meg az alkotásban egy musical lehetőségét, amely a békéscsabai Jókai Színház 2011-es ősbemutatója után 2023. május 19-én, 20-án, illetve 21-én kerül bemutatásra hármas szereposztással a Budapesti Operettszínház világot jelentő deszkáin.

A darab sajtótájékoztatóját május 4-én tartották a történethez hűen vízre szállva. Ennek otthont, pontosabban fedélzetet a Zsófia Rendezvényhajó adott. Az egy órán át tartó hajóúton számos információt tudhattunk meg a mű keletkezéséről, illetve annak operettszínházi munkálatairól. A produkciókkal átszőtt eseményt a teátrum művésze, Szulák Andrea vezette.

Az eseményt Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója nyitotta meg beszédével. Abban kitért a Monte Cristo grófja musical választásának okára, mely szerint a Magyar Operett Évében (2023) magyar musical bemutatása készültek. Céljuk, hogy öregbítsék mind a magyar operettek, mind a magyar musicalek hírnevét, és azokat egyre több emberhez juttassák el. A főigazgató továbbá elmondta, hogy a 2023-as bemutatót hosszas munkálatok sorozata előzte meg. A darab zeneszerzője, dalszövegírója, illetve a címszerepet alakító színész – Szomor György – még 2019-ben kereste meg a dalszínház vezetőségét a darab bemutatásának lehetőségével. A világban azóta lezajlott covid-járvány okán a bemutató a jelen évadra csúszott.

A főigazgató nyitóbeszéde után Szulák Andrea a darab két szerzőjével, Szomor Györggyel és Pozsgai Zsolttal beszélgetett. Előbbi a zenét szerezte, illetve a dalszövegeket írta, utóbbi keze munkája pedig a librettó. Pozsgai elmondta, hogy a darab nem megrendelésre, hanem teljesen önálló munkaként született. A tényleges munkálatokat hosszas beszélgetés előzte meg. Érdekesség, hogy a cél eleinte egy prózai mű megírása volt, de a békéscsabai Jókai Színház akkori igazgatója, Fekete Péter dobta fel egy musical lehetőségét, és Pozsgai elmondása szerint ez, illetve Szomor György jelenléte szinte megkövetelte, hogy a műből zenés darab szülessen. Az író saját elmondása szerint a mű sikerének java a megkapó daloknak köszönhető.

A beszélgetések között a darab néhány legismertebb betétdalából kaphattunk ízelítőt. Elhangzott például az Esővé vált könnyek a darab Mercedeseinek előadásában, név szerint: Gubik Petra, Füredi Nikolett és Széles Flóra szólaltatták meg a latinos dallamokat. Érdekesség, hogy Gubik Petra a 2011-es békéscsabai ősbemutatón is már magáénak tudhatta a szerepet.

A dal után Szulák Andrea beszélgetőpartnere a darab rendezője, Vincze Balázs volt, aki annak ellenére, hogy végzettségét tekintve táncművész-koreográfus, már kétszer is bebizonyította, hogy rendezőként is brillíroz. Az ő nevéhez fűződik az Operettszínház két sikerdarabjának – a La Mancha lovagjának, illetve a Jekyll és Hyde-nak – rendezése. Vincze elmondta, hogy nagyon örült a felkérésnek, mert jelenleg pont olyan élethelyzetben van, hogy számos helyen tud személyes kapcsolódási pontot találni a műben. Célja a rendezésben sem más, mint az azonos hatás elérése. Úgy akarja prezentálni a történetet, hogy a közönség is rá tudjon döbbenni számos ponton, hogy ez „akár ő is lehetne”. Érdekesség, hogy a műben szerepel maga az író – Alexandre Dumas – karaktere is. A rendező elmondta, hogy különböző alakokban fog megnyilvánulni a karakter. Célja egy allegorikus kép kialakítása róla, mint aki „őrködik a történet felett”, illetve „a cselekményszálakat alakítja”. Dumas manifesztálódik a mű során madárként, a karnevál jelmezes résztvevőjeként, emberként: végigkíséri a történetet.

A beszélgetés után újabb dalbetétek bemutatására került sor. Először a Kéz kezet mos dallamai csendültek fel, majd a Miért című csodálatos balladisztikus dal, Sándor Péter, Kocsis Dénes és Kerényi Miklós Máté előadásában, akik a címszereplő Edmund Dantes fiatalkori énjét alakítják a darabban.

Ezután a darab vizuális elemei felé „úszott” a beszélgetés. A díszletet Túri Erzsébet tervezte, aki nem csupán ezen a területen tevékenykedik, de egyéb darabokban, mint a Pendragon-legendában vagy a Szépség és a Szörnyetegben jelmeztervezői kvalitásait is megcsillogtatta. Túri elmondta, hogy a díszlettervezés során a mű tematikáját és szimbólumrendszerét vette alapul, amely az idő és a tér. Az egész díszletet egy forgó színfalként tervezte meg, amely egy iránytűre van felépítve. Az iránytű amellett, hogy a kalózok elengedhetetlen eszköze volt az utazásuk során, szimbolikus jelentéssel is bír jelen esetben. Megmutatja a helyes utat. Az viszont mindenki számára eltérő lehet. Helyes-e ártatlanul megvádolni, majd börtönbe vetni valakit? Helyes-e bosszút állni azokon, akik ártottak nekünk? A díszlettervező ezt a kettős jelentést szeretné kölcsönözni az iránytűnek. A színvilágot illetően ugyancsak szimbolikus megoldást választott. A tenger kékjében fog pompázni a díszlet egy jelentős része.

Szulák Andrea utolsó beszélgetőpartnere a darab zenei vezetője – Tassonyi Zsolt – volt. A zenei vezető és karmester elmondta, hogy hálás helyzete van a teátrumban, ugyanis van lehetőség igazi grandiózus nagyzenekaros produkciót letenni az asztalra. Mind az eszközök, mind a kiemelkedő szakemberek rendelkezésre állnak, hogy a művet teljesen élő hangszereléssel állítsák színpadra. A nyitott zenekari árok lehetőséget nyújt, hogy akusztikus hangzást biztosítsanak a zenének, ami még „élőbbé” teszi az élményt. Az előadást Lippényi Gábor hangszerelte.

Az eseményt mi más zárhatta volna, mint a három felnőtt Edmund Dantes produkciója, a Bosszúkeringő. Szomor György, Dolhai Attila és Homonnay Zsolt megfagyasztották a teret és időt előadásukkal.

A hajóút végén a közönségnek lehetősége nyílt a rendezvényhajó fedélzetén a szabad ég alatt találkozni kedvenc művészeivel, közös fotót készíteni velük. A kalózjelmezbe öltözött nézők örömmel éltek a lehetőséggel.

Az előadás alkotói:

Zenéjét szerezte, dalszövegek: Szomor György

Alexandre Dumas regénye alapján írta: Pozsgai Zsolt

Karmester: Tassonyi Zsolt, Oberfrank Péter

Edmond Dantes: Szomor György, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt

Mercedes: Füredi Nikolett, Gubik Petra, Széles Flóra

Ifj. Edmond Dantes: Kocsis Dénes, Sándor Péter, Kerényi Miklós Máté

Dumas: Gömöri András Máté, Cseh Dávid Péter, Szerényi László

Fernand, később Morcerf grófja: Bálint Ádám, György-Rózsa Sándor, Angler Balázs

Danglars: Dézsy Szabó Gábor, Kiss Zoltán, Bardóczy Attila

Villefort: Mészáros Árpád Zsolt, Földes Tamás, Németh Attila

Pacalio: Peller Anna, Nádasi Veronika, Faragó Alexandra

Jacopo: Langer Soma, Szentmártoni Norman, Kator Bálint

Bonifacio: Altsach Gergely, Czikora István László, Magócs Ottó

Faria abbé: Pálfalfvy Attila, Magócs Ottó, Csuha Lajos

Haydée: Kardffy Aisha, Fekete-Kovács Veronika, Kelemen Fanni

Albert, Mercedes fia: Horváth Márton – PBS, Wéber Tamás Bence – PBS,

Nagy Dániel – PBS

Börtönőr: Miklós Attila, Aczél Gergő

Napoleon: Oláh Tibor, Kocsis Tamás

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara és Musical Együttese,

valamint a Pesti Broadway Stúdió növendékei

Zenei vezető: Tassonyi Zsolt

Karigazgató: Szabó Mónika

Hangszerelés: Lippényi Gábor

Világítástervező: Dreiszker József

Vezető hangmérnök: Sándi Balázs

Jelmezkivitelező: Veréb Dia

Szcenikus: Préger Krisztián

Vizuális hatások: Somfai Péter

Koreográfus-asszisztens: Kapitány Dorottya, Lénárt Gábor

Rendezőasszisztens: Tucker András

Játékmester: Angyal Márta

Zenei munkatársak: Axmann Péter, Laufer Szilvia, Mihalics János,

Szekeres László, Barta Gábor

Koreográfus munkatársa: Kapitány Dorottya, Lénárt Gábor

Díszlettervező: Túri Erzsébet

Jelmeztervező: Füzér Anni

Rendező-koreográfus: Vincze Balázs

Bemutató időpontja: 2023. május 19-20-21.

Bemutató helyszíne: Budapesti Operettszínház

Jegyvásárlás: https://operett.hu/repertoar/monte-cristo-grofja

A fotókat Juhász Éva és Janus Erika készítette.

A kiemelt kép forrása: https://operett.hu/repertoar/monte-cristo-grofja-eid36517

Author

Ajánlott cikkek