Nagy Boglárka Szeptember 7-én a Kertem romkocsmában és kulturális térben a vérholdat nemcsak egy rendhagyó csillagászati jelenségként, hanem kulturális szimbólumként is szemlélhettük. A Holdtér koncepcióját második generációs vietnámi–magyar fiatalok, Nguyen Huong Rózsa, Pham Ha My, Luu Lan Liliána és Le Virág Mai Lan alkották meg. A közösségi tér második eseménye a holdfogyatkozás köré épült. A főszervezők meséltek arról, mit jelent a vietnámi kultúrában a hold, és mitől lehet underground gesztus az ázsiai spiritualitás gyakorlása. A Holdtér nemcsak közösségi tér, de Le Virág Mai Lan az ELTE Média- és Kommunikációtudomány Tanszéken végzett doktori munkájának tárgyaként kutatási projekt is.
A Holdtér kezdeményezés egy leendő alternatív, kisebbségi művészetre épülő közösségi tér a VIII. kerületben. Célja egy biztonságos tér kialakítása a vietnámi és más kisebbségi identitások számára. A Holdtér elnevezést Nguyen Huong Rózsa a következőképp magyarázta: „A tér a hold jelképe után kapta a nevét. Két jelentése van: a Holdtér a láthatatlan réteget szimbolizálja, akik mi vagyunk. Másrészt a holdmotívum nagyon markáns az ázsiai és azon belül a vietnámi kultúrában.”
Jelentős Vietnámban például a holdújév ünnepe vagy a holdnaptár használata, a hold ciklusának követése. Pham Ha My így mesélt ezekről a szokásokról:
„A vietnámi kultúrában fontos szempont a hold jelenléte. Holdújévkor, telihold első napján az emberek például pagodába járnak, és szokás ilyenkor, hogy telihold előtt az összes adósságot el kell rendezni, vagy az, hogy nem szabad veszekedni. Valaki ilyenkor egy hétig vegetáriánus lesz. Nem tudom, hogy akarva vagy akaratlanul, de a vietnámiakra jellemző ez a ciklikus beállítottság, ettől függetlenül azonban természetesen Vietnámban is élnek ateista emberek. Ezek olyan gondolkodásmódok, amelyek nem írottak, hanem megélhetők, megtapasztalhatók a mindennapokban. Nem is feltétlenül érzékelhetők, csak akkor, ha az ember élt Európában is.”
A hold, a hozzá társuló ciklikusságból, hullámzásból adódóan női szimbólum. Le Virág Mai Lan a holdmotívum ezen jelentésrétegét a következőképp értelmezte: „Szerettünk volna valamilyen feminin szimbólumot választani, részben azért, mert a főszervezők mind nők. Másrészt azért, mivel a vietnámi társadalomban hagyományosan Konfuciusz és a kínai kulturális gyarmatosítás előtti időkben megvalósult a nemek közötti egyenlőség. A nőiséghez, a ciklikussághoz, természetközeliséghez ott ezért inkább erőt társítanak, amely az európai kultúrára nem jellemző. Belegondolva, a hold, amely árt és apályt mozgat, miért lenne gyengébb?”
Az esemény a holdmotívumhoz, vietnámi kultúrához és a keleti spiritualitáshoz kapcsolódó programokból, állomásokból állt össze. A programok között szerepelt például holdüdvözlő jóga, tarot-kártya jóslás, vietnámi kártyajáték és sakk, ékszerkészítő workshop, női énképkör és az úgynevezett Holdkör-beszélgetés, amelyet Le Marietta vezetett. A beszélgetőkör különleges részvételi módszeren alapult: egy egyenrangú és szubjektív asszociációs kör jött létre, amelynek középpontjában a hold motívuma állt.
A beszélgetés során a vietnámi résztvevők részéről felszínre került egy gondolat a vietnámi és az európai gondolkodásmód közötti különbséget illetően: míg a spirituális gondolkodásmód Európában az észszerűséggel élesen szemben áll, szubkulturális jellegű és sokszor lenézett női hóbortként jelenik meg, addig Ázsiában érezhetően „megengedett” ez a beállítottság.
Hasonló vállalt személyesség, elfogultság és nyitottság jellemezi a Holdtér kezdeményezést és az eseményt is. Miért jelentőségteljes ez a szervezők számára? Ehhez kapcsolódóan Pham Ha My osztotta meg viszonyulását második generációs vietnámi–magyarként a kultúra spirituális szegmenséhez: „Itt születtem Magyarországon, és itt nőttem fel. Én is a magyar oktatásban vettem részt, így nagyon vegyes az élményem: alapvetően én is szkeptikus vagyok, de valamit mégis átveszek, míg más gyakorlatokat nem. Mindkét szülőm vietnámi, és mára egyre inkább értem azokat a szokásokat, amelyeket követtek gyerekkoromban, és úgy érzem, hogy tetszenek.”
Mivel a Holdtér Le Virág Mai Lan az ELTE Média- és Kommunikációtudomány Tanszékén végzett doktori kutatásának témája, azt is megosztotta velünk, milyen gondolatok merülnek fel benne a doktori projekt készítése közben. Ahogyan kifejtette, a spiritualizmus gyakorlása összekapcsolódik a nyugati, gyarmatosító intézményrendszerrel szembeni állásfoglalással. Hasonlóan kritikai gesztus a saját kultúrára irányuló, vállaltan elfogult kutatás is. Ez az utóbbi évek egyik szembetűnő társadalom- és kultúratudományos trendje, amelybe a Holdtér-projekt is illeszkedik: „Sokáig a kultúra spirituális részét én is európai szemüvegen keresztül láttam, ezért nekem spirituálisnak lenni lázadást is jelent. Az európai akadémiai hagyományban a kutató mindig egy szenvtelen, objektív valaki. De miért kellene, hogy ez legyen az akadémia? Miért csak olyat vizsgálhatsz, ami nem te vagy? Miért nem vizsgálhatod azt a csoportot, aminek a részese vagy?”
Kiemelt kép forrása: Bors Tamás fotója.
