Mága Zsanett A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezésre került Zánkán a gólyatábor az EHÖK szervezésében. A tábor az ELTE gyógypedagógiai, társadalomtudományi, tanító- és óvóképző, bölcsésztudományi és gazdaságtudományi karainak frissen felvett hallgatói számára augusztus 30-tól szeptember 2-ig tartott. A gólyáknak elsősorban csoportokban kellett megküzdeniük egymással, például sorversenyen, zászlófestésen, sportmeccseken és táncpárbajon vettek részt. Esti programként pedig minden nap több fellépő és DJ szolgáltatta a jó hangulatot, többek között Co Lee, Lil Frakk, Jauri és Yamina, akik színpadi jelenlétükkel felejthetetlenné tették az élményt. Ezeket a programokat láthattuk a felszínen, de hogyan is néz ki egy ilyen nagy kaliberű rendezvény megszervezése? Virág Anna Júlia mint a mesterszakos hallgatókért és Csidei Bence mint az alapszakra felvételt nyert diákokért felelős főszervező nyújtanak betekintést a Gazdaságtudományi Kar gólyatáborának hátterébe.
ELTE Online: Hogyan lettetek főszervezők? Milyen főbb feladatkörért feleltetek?
Virág Anna: A mesterszakos integrációért felelős bizottság referenseként nálam biztos volt a részvétel, a többiek pedig egy testületi csapatépítőn belül jelentkezhettek a feladatkörre. Nagyrészt a koordinációs feladatokért feleltem, például kiválasztottuk, hogy kik és milyen pozícióban vegyenek részt a gólyatábor szervezésében, különböző szempontok szerint párosítottuk a csoportvezetőket, és a mesterszakos szervezőknek is tartottam képzést, hogy mindenki tudjon minden lényeges dologról. A testület húsz főből állt, ebből tizenöten kerültek kiválasztásra főszervezőnek a gólyatáborra. Engem tavaly tavasszal kértek fel, hogy vegyem át a mesterszakos bizottságot, vagyis a MEA-t, és nagyjából egy évvel ezelőtt a gólyatáborban lettem hivatalosan is vezetői pozícióban. Mesterszakos hallgatóként ketten vagyunk főszervezők Zsembery Luca barátnőmmel. Kellett mellém valaki, már csak azért is, mivel heti negyven órában dolgozom, és emiatt nem tudok multitaskingolni.
Csidei Bence: Én idén lettem először főszervező, de szervezőként már tavaly is voltam a gólyatáborban. Leginkább a szponzorokkal és a kitelepülőkkel foglalkoztam, ami sok munkát igényelt. Az alapszakos szervezők egyik fontos feladata, hogy segítsünk a gólyáknak tanulmányi kérdések esetén is, például elmondjuk, hogyan működik a Neptun, vagy mi az a kredittúllépés.
E. O.: Mikor kezdődött el a szervezés folyamata?
V. A.: Február elején alakult meg az új testület, ekkor vettük fel a mandátumainkat, és léptünk be a pozícióinkba. Nem sokkal később testületi csapatépítőt tartottunk: egy hétvégén elmentünk vidékre, hogy jobban megismerjük egymást, picit barátkozzunk, mert tudtuk, hogy egy évig együtt fogunk dolgozni, ráadásul nem is kis feladatok megvalósításán. Akkor kiderült, hogy ki fog a gólyatáborban is részt venni, és nagyjából pár hétre rá elkezdtünk hetente ülésezni. Idővel egyre több ülésen kellett megjelenni, mert voltak testületi, gólyatábor-szervezői és elnökségi ülések is.
E. O.: Mi volt az idei legnagyobb kihívás a szervezés során?
Cs. B.: Szerintem az időjárási körülmények. Az eső elmosta a dekoráció felét, és le kellett fújni több programot is; ez egy kicsit fájó volt, mivel tudtuk, hogy emögött héthónapos felkészülés és munka van. Az újratervezés és a megoldás része viszont már könnyebben ment. A koncertek biztosítva voltak, tudtuk előre, hogy mit kell csinálni szélsőséges időjárás esetén, ezért azok nem maradtak el. A szabadtéri programok között volt, amin változtatni kellett, például a zászlófestések vagy a csapatépítő programok, amelyekhez nagyobb tér kellett volna. Például ki kellett nyittatnunk a Multicsarnokot egy forgásos rendszerű játékhoz, amely kicsit máshogy, de végül meg tudott valósulni.
V. A.: Segített minket a pakoló csapat, akik sátrakat vittek fel, hogy legalább kint is fedett helyen legyenek a táborozók, és nagyjából tizenöt–húsz perc alatt felállítottak annyit, hogy rengetegen tudtak bulizni a házaknál, nem kellett az esőben lemenniük a színpadhoz. Nagyon ügyesek voltak, és rögtönzött módon megoldották a problémát. Nem volt véletlen, hogy mindenkinek megvolt a felelőse, például a szervezőkért felelős főszervezők is nagyon odatették magukat, és gyorsan mozgósították a többieket.
E. O.: Idén a gólyatábor témája a The Shattered Kingdom volt. Milyen újdonságokat hozott a téma a táborba?
Cs. B.: Ez az, ami az előző évekhez képest nagyon sokat változott. Sokkal részletesebben, sokkal pontosabban volt kidolgozva a lore, vagyis a téma háttere. Ennek egyébként Vedres Szabi, aki most az EHÖK tanulmányi alelnöke, volt az egyik megálmodója. Készült egy húszoldalas dokumentum csak a történetről, hogy mi az, amit meg fogunk jeleníteni, és utána lettek bevonva a csopvezek, hogy a saját kis történetüket még tovább fejlesszék. A tematikának négy fő háza volt: az Aranykorona Szövetsége, a Zafír Mágusok, a Skarlát Alvilág Szektái és a Smaragd Erő Védelmezői. A programelemekbe is be lett csempészve a téma a pólószínek és a mellékfeladatok által, például rejtvények voltak pluszpontokért. Próbáltuk a történetünket minél színesebben megjeleníteni, ezáltal szerintem jobban bele tudták élni magukat a gólyák abba, hogy egy fantasyvilágban vannak, és kiszakadtak a hétköznapokból. Ez volt a fő cél.
V. A.: Egy igazi fantasyvilágot kell elképzelni! Lényegében a négy ház a gólyatáborban csapott össze, és végül eldöntötték, hogy melyik ház, és azon belül melyik csapat volt a legerősebb, ki szerezte a legtöbb pontot a különböző feladatokkal. A házakon belül is volt 6–8 csapat, mindenkinek megvolt a saját neve és háttértörténete, miért azok, akik, és miben erősek. A csapatoknak is volt kitalált neve, például Lángpallos, Kristálytörő, Tűzhintő, Villámléptű. Ezeket már a csoportvezetők írták hozzá a történethez.
E. O.: Hogyan választjátok meg a kitelepüléseken résztvevő szponzorokat? Ti keresitek fel őket, vagy ők kérik a márka képviseletét?
Cs. B.: Ez egy kétirányú folyamat, mivel nyilván nekünk az a célunk, hogy aki megjelenik az a gólyáknak is izgalmas legyen, úgyhogy nem fogunk csak úgy berakni egy kitelepülést vagy szponzort csupán azért, mert fizet. Akkor, amikor keresünk egy nagyobb szponzort, először egyeztetünk, hogy mit tudnak megjeleníteni a táborban, van-e valamilyen csapatépítő jellegük, és hogy jövedelmezők-e a gólyák számára. Ezután térünk át arra, hogy anyagilag vagy valamilyen termékkel tudnak-e támogatást nyújtani. Az elmúlt négy évben folyamatosan fejlődött ez az egész, sok cég már minket is megkeres, de az a tendencia, hogy a legtöbbször nekünk kell felkeresnünk őket. Fő szponzorunk idén a Diákhitel volt, ami a pólókon is megjelent, továbbá a CIB Bank, a Red Bull, a Jägermeister és kisebb partnerek, mint a Snowattack és a Camp Leaders Hungary is támogatták a tábor létrejöttét.
E. O.: Több folytatása is van a gólyatábor tematikájának, most zajlik a gólyahét is, és már a szemeszternyitó bulira is készülhetnek a hallgatók. Mit tartogatnak az események a gólyák számára?
V. A.: Nálunk szeptember 5-től 7-ig tartott a mesterszakos gólyahét The Shattered Journey címmel, a közös kari kiegészítő nap pedig szeptember 9-én volt. Pénteken elmentünk egy jó kis kocsmatúrára meg egy afterre a KK-ba, majd szombaton egy lightosabb piknikesten pihenhették ki a bulizást a gólyák a Margitszigeten, este pedig sörpongbajnokságot szerveztünk. Vasárnap egy kvízesten vehettek részt a Habakukban, és végül egy közös filmnézést is szerveztünk. Csütörtökön pedig a szemeszternyitó buli lesz a TÁTK-sokkal együttműködve a Cinema Hallban.
Cs. B.: Az alapszakosoknak kicsit más, nekik öt napos a gólyahét, itt bővítettünk a helyeken. Mindenki, aki jött a gólyatáborba az jöhetett a gólyahétre is, a kapacitás végessége miatt pedig még 100–150 olyan gólya csatlakozhatott, akinek nem sikerült eljönnie a táborba. Az utóbbi csapatoknak már vasárnap megkezdődött a program, új csapatok alakultak, ahol az ismerkedés volt a fő szempont. Hétfőn a gólyatáborosokkal együtt hivatalosan is elkezdődött a gólyahét, a csapat felének a feladata városjárás volt Budapesten, a másik felének pedig a csopvezek megtalálása volt a célja, rejtvényes feladatok segítségével. Szerdán ez ismétlődött meg, csak a feladatkörök megcserélésével. Kedden piknik volt a lágymányosi campuson kitelepülők részvételével, és sorversenyt is tartottunk. Mivel a héten elindult a szorgalmi időszak, a programok délután négy–öt körül kezdődnek.
E. O.: Összességében miben változtak a tapasztalataitok főszervezőként, miben különbözött számotokra az idei gólyatábor a tavalyitól?
Cs. B.: Őszintén, én nem vagyok híve a pozícióknak, nekem tavaly és idén is nagyon nagy élmény volt a tábor, nyilván idén nagyobb felelősségi körrel és sokkal több munkával. Azt gondolom, hogy addig tudja jól csinálni az ember, és addig tudja élvezni, amíg beleteszi a szívét-lelkét, mert ez végső soron nem magunk, hanem a hallgatók miatt van, hogy nekik is olyan jó élményük lehessen a gólyatáborban, amilyen nekünk volt. Az egész főszervezői csapat zseniális munkát végzett, és tényleg mindenki odatette magát, hogy egy olyan gólyatábor jöhessen létre, amilyen talán még sosem volt.
V. A.: Igen, az biztos, hogy sokkal nagyobb volt a felelősség, és nagyon más volt, mint a tavalyi. Tavaly egy kicsit lazább és bulisabb volt, de olyan szempontból idén jobban megérte, hogy nem minden nap látsz bele egy ekkora esemény szervezésébe, az egész háttérmunkába. Azért ezt végigvinni egy igen komoly kaland volt. Kivétel nélkül mindenkire lehetett számítani mindenben. Lehet, hogy voltak konfliktusok és súrlódások, de előtte részt vettünk egy konfliktuskezeléses megbeszélésen is, és egy olyan csapatban találtam magam, akikre, ha esett, ha fújt, támaszkodhattam.
E.O.: Végül megkértünk egy hallgatót is, hogy pár mondatban fejtse ki a véleményét a gólyatáborról:
„Nekem pozitív és megnyugtató élmény volt a gólyatábor. Előtte kicsit tartottam az egésztől, de már az első nap elején érződött, hogy abszolút nem a gólyák szívatása a cél, hanem az, hogy erős, őszinte társaságot és kapcsolatokat építsünk, illetve, hogy a szervezők segítsenek minket abban, hogy tényleg nyithassunk egymás felé.”
Kiemelt kép forrása: Simoncsik András, az ELTE Online fotósa.
